A férfiak körében a munkahelyi stressz, a nők körében a házastársi stressz kiemelt jelentőségű, mégis az egyik tévhit a stresszel kapcsolatban, hogyha nincs tünet, akkor stressz sincs. Ezt a nagy lendülettel, mindent befektetve, tűzzel dolgozó menedzserek, vállalkozók még nehezebben veszik észre. Pedig a stressz nem jár egyedül, testi tünetek is kísérhetik (menedzserszűrések ezt vizsgálják), vagy tartós stressz esetén kiégéshez vezet, amelynek egyik jele, hogy alig tud lazítani, még a szabad órájában is a feladatok pörögnek a fejében.

Miből veszem észre, hogy stressz alatt vagyok?

#1 Testi jelekből (elégtelen alvás),

#2 Érzelmi jelzésekből (mostanában szorongok a kollégák körében),

#3 Gondolataim elcsúsznak a negatív irányba (néha már becsmérlem magamat, bizonytalannak tűnik minden), vagy a

#4 Viselkedésemben álltak be változások (pl. egyre többet kávézok, többet cigizek). A tartós stressz kiégéshez vezet, amelynek egyik jele, hogy nehezen megy a lazítás, a szenvedőnek még a szabad órájában is a feladatok pörögnek a fejében.

A kiégés hosszabb ideig tartó stressz, elsősorban fokozott érzelmi megterhelés következtében alakul ki. Ennek jelei, hogy a hangulati élete megváltozik, fáradékony lesz, motivációja, munkahelyi teljesítménye csökkent, emberi kapcsolatai elszemélytelenedtek.

A kiégés állapota során a személy tartós tehetetlenséget, alkalmatlanság érzést, csökkent munkakedvet él meg, motivációja és teljesítménye csökken, munkahelyi elfoglaltságait monotonnak és értéktelennek ítélheti meg. A kiégési szindróma utolsó fázisára a közöny, reménytelenség, fásultság érzése jellemző.

A szenvedő ilyenkor magába fordul, visszahúzódik a társas érintkezésektől, rosszkedvűvé/cinikussá válik, a kilátástalanság és reményvesztettség uralkodik el rajta, munkáját is egyre inkább rutinból, sematikusan végzi, ami kihat a magánéletére is és a spirálon tovább csúszhat lefelé. Megállni és igényeinkre, ritmusunkra figyelni erdőterápiával is lehet. Az erdőterápia az önfejlesztés egyik legfontosabb lépése, amelyben egy pszichológus, életvezetési tanácsadó tartós segítséget nyújthat.

A jó hír az, hogy vigyázhatunk magunkra és a testünk immunrendszerének támogatása mellett a pszichológiai immunrendszerünkért is dolgozhatunk. Miről is van szó?

A pszichológiai immunrendszer a személyes immunkompetenciát biztosító rendszer, amely olyan személyiségforrásokat foglal magában, melyek képessé teszik az egyént a stresszhatások tartós elviselésére, a fenyegetésekkel való eredményes megküzdésre.

A pszichológiai immunrendszernek rétegei vagy alrendszerei vannak:

1. Megközelítő-Monitorozó alrendszer az ide tartozó személyiségjegyek a fizikai és a szociális környezet megismerésére, kontrollálására, megértésére irányulnak. Például: optimizmus, koherenciaérzés

2. Alkotó-Végrehajtó alrendszer az idetartozó személyiségjegyek birtokában az egyén képes eljutni a választott céljaihoz, és szándékainak megfelelően megvalósítani a fizikai és a szociális környezet átalakítására kitalált terveit, továbbá megváltoztatni a nehezített alkalmazkodási helyzet körülményeit. Pl. leleményesség, problémamegoldó-képesség

3. Önregulációs alrendszer azokat a személyiségjegyeket integrálja, amelyek biztosítják a figyelem és a tudati működés feletti kontrollt, kitartóvá és képessé teszik az egyént arra, hogy a veszteségek következtében kialakuló érzelmi állapotait kontrollálja. Pl. kitartás, impulzus kontroll, reziliencia
A három alrendszer dinamikus kölcsönhatásban együttműködve biztosítja a megfelelő alkalmazkodást és a rugalmas működést. A pszichológiai immunkompetencia a pszichológiai immunrendszert alkotó személyiség-komponensek fejlettségének és hatékonyságának függvénye. A személyiség fejlesztése nemcsak könnyebb egy szakemberrel, hanem türelemmel és elköteleződéssel eredményes is, mint a sportolás vagy az edzés.

Felhasznált irodalom:
Szokolszky, Ágnes; V. Komlósi, Annamária: A „reziliencia-gondolkodás” felemelkedése –ökológiai és pszichológiai megközelítések In: Alkalmazott Pszichológia folyóirat 2015. 11-26 oldal